Test
A test nem akadály, hanem pontos jelzőrendszer.
BTM Módszer – Fényben rendezett jelenlét
Módszer
Belső Tengely Módszer
A Belső Tengely Módszer jelenlétalapú önismereti rendszer, amely a test, az érzelmek és a tudat egységére épít.
A módszer lényege
Jelenlétalapú önismereti rendszer
A Belső Tengely Módszer egy jelenlétalapú önismereti rendszer.
Kiindulópontja, hogy a test, az érzelmek és a tudat nem különálló részek, hanem egyetlen egység különböző megnyilvánulásai.
A módszer célja a belső stabilitás, az önazonosság és a tudatos működés támogatása.
A képzések során a résztvevők olyan szemléletet és gyakorlati eszközöket ismernek meg, amelyek segíthetnek a belső rend, az egyensúly és a jelenlét erősítésében.
✦
Test · Érzelmek · Tudat
Három megnyilvánulás, egyetlen belső rendszer. A módszer nem szétválaszt, hanem visszarendez.
Vizuális világ
A belső rend és a jelenlét szimbóluma
Négy pillér
A belső tengely nem hangulat, hanem rendezőelv
A négy alapminőség külön is megjelenik, de együtt adja azt a belső rendezőelvet, amelyre a módszer épül.
Lélek
Az élmény mélyebb rétegei nyugodt figyelemben válnak olvashatóvá.
Tudat
A tiszta felismerés választ ad arra, mi történik benned.
Jelenlét
A jelenlét az a belső tér, ahol a test, a lélek és a tudat újra kapcsolódik egymáshoz.
Folyamat
Hogyan épül fel a Belső Tengely folyamata?
A Belső Tengely Módszerben a munka nem azzal kezdődik, hogy azonnal meg akarunk változtatni vagy „kijavítani” valamit önmagunkban.
Az első lépés a megérkezés.
A hétköznapok során folyamatosan hatások érnek bennünket. Kapcsolatok, helyzetek, kimondott vagy kimondatlan mondatok, elvárások, döntések és korábbi tapasztalatok egyaránt elindíthatnak bennünk testi, érzelmi és gondolati reakciókat. Ezek sokszor olyan gyorsan követik egymást, hogy már csak azt vesszük észre: feszültek vagyunk, kibillentünk, elvesztettük a belső nyugalmunkat, vagy ugyanazokat a reakciókat ismételjük újra és újra.
A BTM ezért először nem kifelé, hanem befelé irányítja a figyelmet.
Megérkezés – visszatérés a jelenbe
Megérkezni azt jelenti, hogy a figyelmet visszahozzuk oda, ahol valóban vagyunk: a testbe és a jelen pillanatba.
Nem elemezzük azonnal a történteket, és nem akarjuk rögtön eldönteni, mi a jó vagy a rossz reakció. Először érzékeljük azt, ami van.
Mi történik a testben?
Hol jelentkezik feszültség?
Milyen érzelem jelent meg?
Milyen gondolat kapcsolódik hozzá?
Ez az egyszerűnek tűnő váltás alapvető jelentőségű. Amíg teljesen benne vagyunk egy reakcióban, addig maga a reakció irányít bennünket. Amikor azonban képesek vagyunk megfigyelni, már létrejön egy belső tér a történés és a válasz között.
Ebben a térben kezdődik a tudatos jelenlét.
Érzékelés – felismerni, mi történik bennünk
A következő lépés az érzékelés pontosítása.
A test, az érzelmek és a tudat folyamatosan információt közvetítenek. A BTM-ben ezeket nem egymástól elszigetelt jelenségekként kezeljük, hanem ugyanannak a belső rendszernek különböző megnyilvánulásaiként.
A test ezért nem akadály, amelyet le kell győzni.
Az érzelem nem valami, amit el kell nyomni.
A gondolat pedig nem feltétlenül maga a valóság.
Mindegyik jelzés.
Az érzékelés során megtanuljuk megkülönböztetni, mi történik ténylegesen a jelenben, és mi az, amit egy korábbi tapasztalat, megszokott reakció vagy régi mintázat kapcsol hozzá a helyzethez.
Nem az a cél, hogy ne legyenek reakcióink.
Az a cél, hogy felismerjük őket, mielőtt automatikusan átvennék az irányítást.
A belső tengely – a saját viszonyítási pontunk
A BTM egyik alapfogalma a belső tengely.
Ez nem egy állandóan nyugodt lelkiállapot, és nem azt jelenti, hogy az embert többé semmi nem érinti meg.
A belső tengely rendezőelv és viszonyítási pont.
Az a belső középpont, ahonnan érzékelni tudjuk önmagunkat és azt is, ami körülöttünk történik, anélkül hogy a kettő összekeveredne.
Ha elveszítjük ezt a viszonyítási pontot, könnyen a külső történések határozzák meg a belső állapotunkat. Egy másik ember reakciója, véleménye, félelme vagy elvárása pillanatok alatt magával vihet bennünket.
A belső stabilitás nem azt jelenti, hogy kizárjuk ezeket a hatásokat.
Azt jelenti, hogy nem veszítjük el közben önmagunkat.
Rendezés – vissza a saját középpontba
Amikor felismerhetővé válik, mi történik bennünk, megkezdődhet a rendezés.
A BTM nem egy előre meghatározott „jó állapotot” akar létrehozni. Nem az a cél, hogy mindig nyugodtak, pozitívak vagy érinthetetlenek legyünk.
A rendezés azt jelenti, hogy a test, az érzelmek és a tudat ismét egy irányba tudjon rendeződni.
Visszaáll az a belső súlypont, ahonnan már nem pusztán automatikusan reagálunk, hanem képesek vagyunk érzékelni, választani és tudatosan cselekedni.
Itt válik külön a reakció és a válasz.
A reakció gyakran azonnali és automatikus.
A tudatos válaszhoz viszont szükség van egy belső pontra, ahonnan látjuk azt is, ami történik, és azt is, amit bennünk elindított.
Nem az a cél, hogy soha többé ne billenjünk ki
A Belső Tengely Módszer nem tökéletes, állandó egyensúlyt ígér.
Az élet mozgás. Hatások érnek bennünket, kapcsolatba kerülünk másokkal, változások történnek, és időnként természetesen kibillenünk.
A különbség nem abban van, hogy megtörténik-e.
Hanem abban, hogy észrevesszük-e, amikor megtörtént, és tudjuk-e, hogyan találjunk vissza.
A gyakorlással egyre hamarabb felismerhetővé válik az a pillanat, amikor eltávolodunk a saját belső középpontunktól. És egyre kevésbé van szükség arra, hogy a külvilág rendeződjön el előbb ahhoz, hogy bennünk is helyreálljon a rend.
A belső stabilitás így nem merevséget jelent.
Hanem azt a képességet, hogy változó körülmények között is legyen hová visszatérnünk önmagunkban.
Tudatos folyamat
Nem egyetlen technika és nem egyetlen oldás
A változás nem valami, amit valaki kívülről elvégez rajtunk. Saját figyelmet, részvételt és időt kér.
A BTM ezért nem gyors megoldást ígér, hanem olyan megtartott folyamatot kínál, amelyben a felismerés tapasztalattá, a tapasztalat pedig egyre stabilabb belső működéssé válhat.
Innen vezet tovább az út a tanulás, a gyakorlás és az önálló alkalmazás felé.